Már jövőre indul a szigorítás, 2030 után pedig akár teljesen be is tilthatják az EU-ban az amalgám fogtöméseket. Akinek korábban így tömték a fogát, annak sem kell aggódnia.
A fogínygyulladás és a fogínysorvadás az íny és a fogakat körülvevő szövetek leggyakrabban előforduló megbetegedései. Kialakulásukban a legnagyobb szerepet a nem megfelelő szájhigiénia játssza. Sajnos a fogínysorvadás még manapság is népbetegségnek számít, hiszen a felnőtt lakosság körülbelül 70%-át érinti kisebb-nagyobb mértékben.
Minden idők leghatékonyabb konzerváló, azaz fogmegtartó kezelése a fogtömés. Általa nem csak esztétikailag állítható helyre a fog, de meg is lehet menteni, így aztán nem lesz szükség foghúzásra.
Visszahúzódott fogíny vagy más néven ínyrecesszió akkor alakul ki, ha gyulladás vagy külső erőhatások eredményeként a fogíny visszahúzódik a fogakról és láthatóvá válik a foggyökér, ami normál esetben az íny alatt védetten helyezkedik el.
Az emberek csaknem ötöde tapasztalja magán az ínyvérzést, de csak kevesen fordulnak orvoshoz a következmények kivédése miatt. Holott kezeléssel nem csak a fogvesztés, de az egész szervezetet érintő betegségek is megelőzhetők.
A fogorvosok évente több millió, szuvasodás miatt kilyukadt fogat tömnek be világszerte. A tömés általában megvédi a fogbelet a további károsodástól, de az esetek nagyjából 10 százalékában mégsem működik.
A szájüregben lévő baktériumok megtelepednek, és elkezdenek szaporodni a szájban jelenlévő ételmaradványokon, lepedéket, más szóval plakkot hozva létre a fog felszínén.